Továbbfűzvén a zárt stúdiókat és a műtermi körülményeket messziről kerülő portréműsorok szálát, ezúttal az évtizedes múlttal rendelkező Propagandánál sokkalta újabb, és merőben más utat járó DTK: Elviszlek magammal kerül terítékre. D. Tóth Kriszta immár harmadik évadát élő sorozata azon kívül, hogy megtartja a hagyományos beszélgetős műsorok kérdés-válasz koreográfiáját, gyakorlatilag semmilyen más elemében nem hasonlít elődjeire, és külsőségeit tekintve abszolút úttörőnek számít a hazai kínálatban.
Az Elviszlek magammal legmarkánsabban persze abban különbözik a műfaj más hazai képviselőitől, hogy a lineáris médiaszolgáltatás helyett a Youtube online platformján keresztül érhető el. Mindehhez D. Tóth Kriszta saját fejlesztésű projektje, a közéleti tartalmakat is előtérbe helyező női magazin-portál, a WMN.hu szolgáltatja a kereteket. Nem csak ezen a téren igazodik azonban a huszonegyedik század „tévés” trendjeihez. Ahhoz, hogy a stáb megtalálhassa az arany középutat a meghívott vendég természetes élőhelye és a tévés stúdió között, megalkották a személygépjárműben felvett adás koncepcióját. Az autóban, menet közben több kamerával rögzített műsor formátuma ugyan közel sem magyar találmány – elég csak a közelmúltban agyonhivatkozott James Corden-féle Carpool Karaoke-ra gondolni –, a magyar nyelvű piacon mindenképpen példa nélküli. D. Tóthéknak pedig ezzel ez egy húzással sikerült rögtön az interjústruktúrájú műsorok esetében igen nehézkes, általában az öltöztetésben kimerülő szponzoráció gordiuszi csomóját is átvágni. A stábnak jó szolgálatot tevő négykerekű ugyanis adásról adásra büszkén hirdeti magáról, hogy ő bizony egy Volkswagen.
A műsor fő különlegessége a ragyogó külcsín ellenére is talán a célcsoport és a témák belövése. A női magazinok tematikájához közel álló interjúalanyok közt ugyanis jócskán találunk a szeriőz sajtó által is kedvelt személyiségeket, ami arról árulkodik, hogy a WMN-t megálmodó D. Tóth máig magában hordozza az egykori tévéhíradós-közéleti újságíró szakmai lelkiismeretét.
Az Elviszlek magammal nem csupán a stúdióból kimozdulás tendenciájával illeszkedik a Portrébank sormintájába: Veiszer Alindához hasonlóan D. Tóth Kriszta is hosszú időn keresztül a közszolgálati televízió munkatársa volt. Nyolc és fél év után 2011-ben hagyta ott a Híradót, miután az minden korábbinál erősebb politikai befolyás alá került.
Végezetül pedig a hóhérakasztás tipikus esete, amikor is D. Tóth Kriszta beáll azoknak a műsorvezetőknek a lassacskán végtelen hosszúra nyúló sorába, akik megkérdezték már Kepes Andrástól, hogy nem szeretne-e visszatérni a televízió képernyőjére.
